Manapság egyre kritikusabb vagyok egykori tuti antidepresszánsommal, a United együttessel. Volt idő, amikor a világ végére elutaztam utánuk, aztán hirtelen csömöröm lett, meg kicsit elegem is az ingadozó minőségből s a srácok egyre gyakoribb szétszortságából.
Most meg véletlen belebotlottam a hírbe, hogy weboldalukon ingyenesen letölthetővé tették új albumuk eddig elkészült számait. (Jelenleg nincs is ott nagyon más.) Lementettem, meghallgattam, és meglepődtem. Így elsőre azt mondom, eddigi legjobb lemezük. Mondjuk lehet, hogy ha Barnabás a telefonkönyvet énekelné el, akkor is magam alá nedveznék, de tényleg bejön az új lemez. A Graffiti c. legutóbbi album után végre elhagyták a rap-esebb taktusokat, van viszont egy csipet jazz, némi rock és jó sok könnyed funky, és bár nem értek különösebben a hangszereléshez, igényesebbnek tűnik. (Eddig az Igazi nyár c. dal a kedvencem.) A koncertjeik jutnak eszembe, ahol tépik a gitárt és nyűvik a billentyűket, s Blame it on the boogie-t nyomnak James Brown-nal... Ez az irány jó, erre haladjanak, csak kicsit nagyobb lépésekkel! Így harmincon túl talán jó lenne, ha mernék ők formálni a közönség ízlését, és nem a Juventus Rádió igényeihez alakítanák a munkáikat. Sokkal, sokkal többet tudnak ugyanis.
Azt meg csak most tudtam meg, ahogy infót kerestem a neten, hogy Barnabásnak megjelent egy acid jazz, groove, funky stílusokat felvonultató szólóalbuma, még március körül. Hol van, hol van?
