- szerkesztés alatt -

Antibaby naplója 2004-2013

Antibaby naplója 2004-2013

Kézikönyv nőknek

2008. június 11. - Antibaby
Gondolom, lassan körbeér az a körlevél, amit ma kaptam, de nem bírom ki, hogy ne tegyem itt is közkinccsé. Első olvasás közben úgy voltam vele, hogy egy-egy mondatot ki kellene emelni, de végülis így kerek egész, egyik sora szebb, mint a másik (ótejóég!):

"1955-ben háztartástan-kézikönyvet nyomtattak nőknek. Néhány tanács következik a könyvből:
Készítse el a vacsorát időben. Már reggel tervezze meg, vagy akár előző este, hogy a férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából. Így adja tudtára, hogy gondolt rá, amíg ő dolgozott és gondját viseli a szükségleteinek. A férfiak többsége éhes, amikor megérkezik a munkahelyéről és a kedvenc ételének elkészítésével kielégíti a meleg fogadtatás iránti vágyát. Készüljön fel a fogadására. Pihenjen 15 perccel az érkezése előtt, így őn friss és üde lesz, amikor megérkezik. Igazítsa meg a sminkjét, tegyen szalagot a hajába és nézzen ki frissen. Az ön férje sok időt töltött a munkahelyén fáradt emberek között. Legyen érdekes és vidám. A munkanapja unalmas volt és szüksége van egy kis szórakozásra, és az ön egyik kötelessége, hogy ezt biztosítsa. Csökkentse a zajt. Amikor a férje hazajön a munkából kapcsolja ki a háztartási berendezéseket és mondja meg a gyerekeknek, hogy ők is csendesedjenek el. Legyen boldog, hogy láthatja őt. Melegen mosolyogjon rá és mutassa ki őszinte vágyát, hogy teljesítse a kívánságait. Hallgassa meg, amit mondani akar, és még ha önnek is sok mondanivalója van számára, ne tegye azt közvetlenül a hazaérkezését követően. Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében önnél. Ne zavarja. Ne panaszkodjon, ha a férje későn érkezik haza, vagy ha este el akar menni vacsorázni ön nélkül. Vita helyett, próbálja meg megérteni, mekkora nyomás alatt van a munkája miatt. Amikor otthon van, biztos pihenni és ellazulni szeretne. És végezetül ne tegyen fel szükségtelen kérdéseket és ne gyanakodjon az itélőképességében vagy fedhetetlenségében. Ne felejtse el, hogy ő a ház ura és mint olyan mindig kereszztülviszi a saját akaratát becsületesen és igazságosan. És jegyezze meg, a jó asszony tudja hol a helye."

A bejegyzés trackback címe:

https://antibaby2004-2013.blog.hu/api/trackback/id/tr466823047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

66357 2008.06.11. 12:00:24

ezigen :O Több mondatnál is felhortyantam, nekem ez a legütősebb: "Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében önnél." Azért annak örülök, hogy nem 1955-et írunk.

réka 2008.06.11. 12:06:18

ez aranyos :))) Először ő beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében önnél. bár tényleg nagyon szívesen várnám a kedvest finom vacsorával, illatosan, csndben, előtte 15 percet pihenve :D, de ez elég kivitelezhetetlen... majd ha egy kisbabával otthon leszek egész nap, akkor majd talán addig meg örvendek az együtt elkészített vacsorának, és a közös beszélgetéseknek, ahol szerencsére az én gondolataim és itélőképességem ugyanolyan értékes mint a "ház uráé" (így kell ezt írni?)

86215 2008.06.11. 12:06:59

Azért ne felejtsük el, hogy ez egy egykeresős családmodellre való leírás...

2582 2008.06.11. 12:10:51

konok, persze... de azért az ne járjon együtt a másik agy- és személyiséghalálával, szerintem. Van valahol egy másik könyv is, amiben a férfiaknak adnak tanácsokat? Az asszony egész nap mosott, főzött, takarított, gyerekekről gondoskodott, úgyhogy amikor ön hazaérkezik a munkából, virágcsokorral, uzsgyi borotválkozni, hogy illatos és sima legyen, amikor hozzábújik fáradt feleségéhez. Aztán talpmasszázs, egy kellemes séta a parkban, mozi előtt, persze. Eszébe ne jusson munka után nem egyenesen hazamenni, hiszen a felesége egész nap készült az ön fogadására, biztos jól esne neki egy kis kedvesség, figyelmesség, társalgás, stb. :)

39323 2008.06.11. 13:00:44

antibaby #4: eretnek gondolatok. :)

Dezzie 2008.06.11. 13:24:55

Hát nem tudom. Valamennyire meg tudom érteni a férfit (ki más), aki írta. Régebben kevés volt az iskolázott nő, nem mindenki volt szellemileg párja a házastársának. Ha elkezdi a nő élete legnagyobb problémájaként kabátlevétel előtt ecsetelni - ahogy otthon könnyen lehet, hogy az is -, hogy a szomszéd Gizikének fehérebbek lettek az ingei a mosás után, mint neki, míg a férj egy kis nyugalomra vágyna inkább... Nem tudom. A szövegben nem éreztem azt, hogy ne lenne fontos a nő véleménye is, csak nem egyforma fontosnak írták. Olyannak amit megfelelő időben kell előadni, nem hazaérkezés után. Igazából szerintem ez időtlen. ha a férjem gondfelhősen hazaér, én meg rázúdítok mindenféle hülyeséget, hát nem tudom, ennek egy mai férj sem örül, és egy mai asszony is okosabb annál, minthogy ezt tegye. Mindkét félnek megszívlelendő tanács az ma is, hogy hallgassa meg a másikat - és a nagyobb gonddal érkezőt először. Másrészt meg ez a fenti könyv nem kőbe vésett jogszabály, minden pár más és más volt akkor is, voltak kardos menyecskék, házsártos asszonyok, papucsférjek... :)

2582 2008.06.11. 13:51:16

Dezzie, abban igazad van, hogy a figyelmes társ nem zúdít azonnal. :) Persze. De manapság nemtől független, ki esik haza fáradtan (és ki az, aki otthon fáradt el). Az iskolázottságnak szerintem ehhez nem sok köze van, ha már egyszer valakit feleségül vett az ember... de értem, mire gondolsz. "Voltak kardos menyecskék, házsártos asszonyok, papucsférjek" - biztos így van, max. az arányok és az alap társadalmi elvárás volt kicsit más. Ebéd közben is erről a szövegről beszélgettünk a kollegákkal, és hát igen, lehet, hogy csak a munkában megfáradtak toleranciájára akart nevelni, de a mai szemnek furcsa ilyen mondatokat olvasni.

19110 2008.06.11. 18:29:00

Bizony, elmulattuk a régi szép időket! :-D (Nyugi, csak viccelek). Egészen őszintén mondom, hogy nagyon nemszeretnék egy ilyen nővel élni. Ha ez lenne a vágyam, akkor felfogadnék egy bejárónőt a háztartási feladatokra, kefélgetni jó lenne egy akárki, az alárendelt szerepre pedig vennék egy kutyát. Ehhez nem kell barátnő / feleség. Még a végén olcsóbb is lenne. Ezért kell a nőknek dolgozniuk. Az egykeresős modell szerintem nagyon nagyrészt azt fogja eredményezni, hogy aki otthon marad, az szépen átváltozik, és egy tájékozatlan, unalmas, ostoba, elhanyagolt valaki lesz belőle. Szerintem igenis szükséges az, hogy az ember dolgozni járjon, legyenek munkatársai, stb. Szóval a házimunka olyan, amiben el lehet fáradni, de ha folyton csak az egyik fél végzi azt, és mást nem is, mert más, "reggelelindulós" munkája nincs, az felőrli azt az embert, és nem marad más, mint egy emberszabású mosógép. Én elvárom a nőmtől, hogy dolgozzon, legyen pénze, hogy legyenek barátai, legyenek önálló programjai, elfoglaltságai, érdeklődési területei, mint nekem.

82967 2008.06.11. 18:42:18

Nekem ez a kedvenc mondatom: "És jegyezze meg, a jó asszony tudja hol a helye." A kutya is tudja hol a helye:D áh, ez a szöveg nagyon nagy. Ez tényleg, a tökéletes("") feleséget írja le-ilyen meg nincs.

86215 2008.06.12. 07:08:00

Antibé: komolyan gondolod, hogy van olyan férfi, aki elolvasná ennek a párját? Én részemről csak krónikus betűhiányban vetemednék ezen könyv elolvasására is, és persze végigszenvedném az egészet, amennyit elolvasnék belőle.

Dweyra 2008.06.12. 08:19:39

Húvazze, ez nagyon kemény... A "tegyen szalagot a hajába" kitétel tetszik a legjobban. Dezzie: addig rendben van, hogy ha figyelmes az ember, nem zúdít azonnal. Ámde mennyivel kevésbé fontos gondolat a "Gizike ingei már megint fehérebbek lettek", mint "az a szemét Kovács a bérszámfejtésről már megint fizetésemelést kapott"? Aki háztartási alkalmazottat vett feleségül, az számoljon vele, hogy nem az atomfizikáról fog vele beszélgetni...

19110 2008.06.12. 16:12:20

Dweyránál a pont, ezért nem kell háztartási alkalmazottat elvenni feleségül. Kevés unalmasabb embert tudok elképzelni, mint egy főállású anyát (lehet kövezni).

anyahajó 2008.06.12. 23:30:54

KAptárlakó, arra én azért felkaptam a fejem, hogy "én elvárom a nőtől, hogy...". Pont ez a gáz, hogy elvárod. Tökmindegy, mit vársz el, ez ugyanaz a hozzáállás, mint 55-ben. Réka, szerintem abból látszik, hogy nem vagy otthon kisbabával, hogy azt hiszed, akkor könnyű illatosan, 15 perc rápihivel és gőzölgő vacsival várni Aput. :) Hidd el, nem. Vagy csak én vagyok béna???

19110 2008.06.13. 12:33:31

Nem, ebben szerintem tévedsz. Én egyenrangúként kezelem a nőket, a barátnőmet is, ennek azonban az az ára, hogy elvárom tőlük az aktív életet, a munkát, a műveltséget, stb. Ugyanezt a férfi barátaimtól is elvárom. Az egyenjogúság nincs ingyen. És azért nem ugyanaz, mint '55-ben, mert ott pont az volt a lényeg, hogy mást vártak el férfiaktól és mást a nőktől. Amit én mondok, az meg az, hogy pont ugyanazt várom el a nőktől, mint a férfiaktól. Munkát, keresetet, aktivitást, társadalmi szerepvállalást (pl. baráti kört, társasági életet), tájékozottságot, stb. Ugyannyi jog kevesebb elvárással nem megy, mert az nem egyenjogúság, hanem maszlag. A nők felszabadítása nem azt jelenti, hogy nem várunk el tőlük semmit, hanem azt, hogy a bejegyzésben foglaltak helyett ugyanaz az elvárás velük szemben, mint a férfiak esetében. Éppen arról szólt a múlt, hogy a nőktől nem várták el a kereső foglalkozást (nem is költhették a pénzt arra, amire szerették volna), és nem várták el tőlük az iskolázottságot, tájékozottságot (nem is kaphattak szavazati jogot). Én támogatom, hogy egy nő szabadon elkölthesse a keresetét, de ahhoz kereset kell, és támogatom, hogy szavazzanak, politizáljanak, de ahhoz meg tájékozottság kell. Korábban mindezt nem várták el tőlük, ma meg egy csomó nőnek remekül megy.

anyahajo 2008.06.13. 16:33:33

Oké, de ha gyereketek születik egyszer valaha, ki fog vele otthon maradni? Mert az rendben van, hogy addig, amíg nincs gyerek, a nő is dolgozzon, de azért ugye azt te sem tartod normálisnak, hogy a gyerek a kórházból egyenesen a bölcsibe menjen. És akkor valakinek csak unalmas otthonülő gyerekpesztrává kell válni. (Ami megjegyzem korántsem olyan unalmas és főleg nem feltétlenül agyrabló dolog, mint az ember képzeli mielőtt maga is belekerülne a helyzetbe.) Az meg ugye evidens, hogy ebben az élethelyzetben a nő nem a Gyes-Gyedből él egyedül, hanem a pasi keresi a zsét, ha már a bébi mint munkaadó elfelejt fizetést kiutalni anyjának. Nekem változatlanul böki a csőrömet az elvárás szó. Nem arról van szó, hogy olyan pasit/nőt keres az ember társnak, akinek önmagával szemben vannak elvárásai? Aztán meg egy közösséget alkotnak, ahol van munkamegosztás. Szerintem a munkamegosztás meg az egyenértékűség nem mondanak ellent egymásnak. És itt nem arra gondolok, hogy főzni csak a nő tud, szerelni meg csak a férfi, mert sokra képes az ember, ha a szükség úgy hozza, de azért én szívesen adom át a pasinak az ásványvízcipelést a boltból, én meg addig takarítok, mert így mindenki azt csinálja, ami jobban fekszik neki. A tájékozottságról meg csak annyit, hogy amikor csak a férfiak szavazhattak, se volt minden férfi egyformán tájékozott, mint ahogy ma sem a nemen múlik az IQ. De mondjuk elindítottál bennem gondolatokat, úgyhogy szerintem amint időm engedi, írok majd erről a blogomban.

70375 2008.06.13. 17:36:28

A poszthoz. Vagyis ON: Szerintem ilyen nincs. Vagyishogy fotosopp ... OFF Átverés. Aztán lesznek, akik majd a erre hivatkozva alátámasztva érzik magukat - lásd egykeresős családmodell, nők fölszabadítása, aka rabszolgafelszabadítás (itt is ott megbújik a sorok mögött, hogy a felszabadító mennyire jó fej, akárha felsőbbrendű) - és majd jól beégnek, amikor kiderül, hogy hoax, ekkora hülyeséget max. magánkiadásban lehet kiadni, és az is csőd. (Forrásmegjelölést, szerzővel, kiadóval, de izibe!)

19110 2008.06.13. 19:44:28

Anyahajó, több ponton elbeszélünk egymás mellett. Nos, a gyerekvállalás nálunk még odébb van, de szerintem döntés kérdése, hogy ki marad otthon vele. Én viszonylag kevéssé szeretném, ha én lennék az, de ez nem azért van, mert én vagyok a férfi, hanem mert én nagyon utálok itthon ülni, eleve mozgékonyabb vagyok. De ha történetesen anyagilag így érné meg jobban, még az is lehet, hogy itthon maradnék, mert szerintem nagyon jól tudnék gondoskodni a gyerekről (azt leszámítva, hogy nincs tejem, és nem is lesz). :-D Egyébként azért nem értem, hogy ezt az otthonmaradást miért mondod, mert nyilvánvalóan nem az egy-két éves otthonmaradásról beszélek, itt a főállású anyaságról volt szó, meg az egykeresős családmodellről. Vagyis a férfi negyven évig munkába jár, a nő meg negyven évig mosogat. Na ezt nem szeretném. Senki nem hülyült meg attól, hogy pár évet otthon volt a gyerekkel, én csak szeretnék több ambíciót (igen, elvárok több ambíciót) a nőmtől, minthogy egész életében háztartást vezessen. Az elvárás szóval nekem nincs semmi bajom, nem tudom, hogy benned milyen érzéseket kelt. A világ úgy működik, hogy jogokat ad nekem, és elvárásokat támaszt velem szemben. Velem szemben is vannak elvárások, úgy a munkában, mint egy párkapcsolatban, meg még sok egyéb téren. Ezek az elvárások a régmúltban nagyon erősen különböztek a nemek tekintetében, ma nagyjából összecsúsztak, ami rendben is van, mert a nők egyenjogúságot akarnak, én meg értelmes, belevaló nőket. És azt sem értem, hogy miért mondod, hogy régen sem volt minden férfi egyformán tájékozott, hiszen ez nyilvánvaló. A munkamegosztás meg teljesen természetes, az én barátnőmnek különösen kicsi, még nőkhöz képest is gyenge keze van, teljesen érthető, hogy nem ő fogja cipelni a megrakott tescós szatyrot, hanem én, mert nekem mindegy. Ha főzésre kerül a sor, rendszeresen én csinálom, mert én szeretek főzni, ő meg nem. Szóval a házimunkát megosztjuk, de viszonylag kevéssé értem, hogy ez miért tartozik ide. Nem arról beszéltem, hogy a nők aprítsák a tűzifát. :-) Én semmi mást nem mondtam, mint azt, ha randiznék egy csajjal, aki azt mondaná, hogy az élete vágya, hogy szüljön hat gyereket, és évtizedeken át a férjét várja meleg vacsorával, akkor nem kerülne sor második randira. Pedig én is szeretem a meleg vacsorát, de azért egy nőtől - hiába, de ez a jó szó - többet várok el. Mert így nem tudnám őt egyenrangú partnerként kezelni.

2582 2008.06.13. 21:01:42

Vamikiva, ez jó lesz? :)http://www.rucenturion.com/images/goodwifeguide.jpg

2582 2008.06.13. 21:17:56

Az az igazság, kaptárlakó, hogy eddig én sem értettem, mire gondolsz ezzel az "elvárással". Úgy terveztem, hogy hazaérkezés után írok is választ a korábbi kommentedre, de ez a legutóbbi hozzászólásod rendbe tette számomra a dolgot.

anyahajó 2008.06.13. 21:57:10

Oké, így már nagyjából értem. A tájékozottságot csak azért hoztam fel, mert írtad, hogy korábban nem várták el a nőktől a tájékozottságot, de szavazati joguk sem volt. Erre mondtam, hogy viszont a férfiaknak sem azért volt szavazati joguk, mert ők mind tájékozottak voltak, hanem mert férfiak. És a tájékozott nőknek a női mivoltuk miatt nem volt szavazati joguk, pedig agy alapján esetleg lehetett volna. De mondjuk ez mellékszál. Jó, igazad van, lehet, hogy az elvárás szó mindkettőnkben más emlékeket, érzéseket hoz fel, ezért akadtam rá ennyire. Én határozottan az a típus vagyok, hogy magamat nagyon tudom hajtani, de ha valaki kívülről vár el valamit, amit én nem látok be, az nagyon le tud bénítani. Na igen, és a lényeget leírtad: mindenki azzal megy második randira, aki megfelel neki. Akit zavarnak az elvárások, az nem megy elváróval, akit meg zavarnak a született feleségek, az nem megy született feleséggel. A munkamegosztás csak úgy jött bele, hogy azért a statisztikák alapján a nők pillanatnyilag nem kevesebbet telejsítenek, mint a férfiak, hanem többet, mert a háztartási munkák nagyobb részét még mindig a nők végzik, ellenben kevesebbet kapnak a munkájukért. Na de nem harcosfeministáskodom én itt, nem is vagyok az a harcos típus, csak magyarázom, hogy jött ide. AMúgy meg részemről már értem, és nagyjából egyet is értek veled, talán csak a helyzetünk különbözősége miatt vannak kis hangsúlykülönbségek.

19110 2008.06.14. 12:25:57

Akkor OK. :-) Anyahajó, persze, hogy nem azért volt a férfiaknak szavazati joguk, mert tájékozottabbak voltak, de az volt az ideológia, hogy a férfiak intelligensebbek, politikusabbak, műveltebbek, míg a nők kevésbé intelligensek, érzelmesebbek, és naponta változtatják az álláspontjukat, ezért nem szavazhatnak. Az, hogy a férfiak között voltak ostobák, és a nők között is tájékozottak, akkoriban keveseket érdekelt csak. Na de ez tényleg mellékszál. Az én elvárásaim pedig nem igazán bénítóak, ha egyszer átbeszélnénk ezt az egészet egy kávé mellett, rájönnél, hogy a nők döntő többsége ma bőven megfelel nekik. Tépnyleg csak ezek az ezobioökomeditációsvitáltermészetanyák nem kellenek, bár ez most nagyon divatos. Statisztikákkal nem tudok szolgálni, de az én személyes tapasztalataim bizonyos mértékig mást mutatnak. (Most megkérdeztem a barátnőmet, hogy itthon ki végzi a több házimunkát, és röhögve megállapítottuk, mindketten úgy érezzük, hogy többet végzünk, mint a másik) :-D Szóval én azt érzem az eddigi tapasztalataim alapján, hogy ma több férfi mosogat, mint ahány nő a kezébe vesz egy csavarhúzót (pedig ahhoz nem kell sem különösebb fizikai erő, sem szerelni tudás

19110 2008.06.14. 12:31:31

Rányomtam a gombra, és a vége lemaradt: Szóval úgy érzem, hogy ma kevesebb férfi hárít azzal, hogy "én nem csinálom ezt, mert ez női munka", mint ahány nő azt mondja "ezt nem csinálom, ez férfimunka". És persze itt sem a harminckilók cipeléséről van szó. Tényleg, talán egy kivétellel nem ismerek nőt, aki maga bever egy szöget a falba, pedig ahhoz nem kell "férfias" szakértelem, meg komoly fizikai erő. Ehhez képest a férfi barátaim mindegyike mosogat, meg porszívóz, és mos. Legalább időnként. De ez már egy másik mellékszál.

2582 2008.06.14. 13:51:09

Na jó, de az időnként mosás, porszívózás, hozzáadva azt az évenkénti 1 alkalmat, amikor komoly szerelési munkára van szükség, együtt sem adja ki azt a mennyiségű melót, amit egy átlagos nő elvégez. S itt én sem magunkra gondolok, mert nálunk (az én 2 fős háztartásomban) aztán végképp nem így mennek a dolgok, az utálatos házimunkákat gép végzi, s az elmúlt hét évben volt legalább 2 év, amikor Dris végezte a házimunkák zömét, máskor meg megosztjuk. De volt olyan exem is (szintén korunkbeli), aki felháborodott, ha ebéd után el kellett vinnie az asztaltól a mosogatógépig a tányérját, ugyanakkor elvárta, hogy a nő tájékozott legyen. Ha csak az exeimet és a korombeli ismerőseim kapcsolatait nézem, kb. 2/3 arányban az az elvárás, hogy a nő főzzön, mosson, takarítson. Viszont olyan ismerősöm is egyre több van, akinél nem gond, ha a nő dolgozik egy évig, a pasi meg inkább önmegvalósít, töltődik, időnként fizetés nélkül, aztán pár év múlva, ha olyanok a körülményeik, fordítva is megtörténik ugyanez. S ettől egyikük sem érzi rosszul magát. Nyitottság kérdése, a szerepek felcserélhetőek. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy a régi felfogás, és egy merőben új és más gondolkodás párhuzamosan él egymás mellett. De attól tartok, még a régi van túlsúlyban.

2582 2008.06.14. 13:51:41

Kaptárlakó, te voltál az 5000. kommentelő. Kívánhatsz valami teljesíthetőt. :)

19110 2008.06.14. 16:08:49

Egyszer régen egy volt barátnőm egy kék nadrágban volt, meg ingben, én meg valami csavart húztam meg valami tévéállványon épp, ha jól emlékszem. Ránéztem, gondoltam egyet, és a legnagyobb csavarkulcsot, ami a ládában volt, a kezébe adtam, beállítottam mozgalmi pózba, és lefényképeztem. Az lett a címe, hogy "nőket a termelésbe!" :-D Egyébként nem tudom ezt felmérni, mert statisztikákat nem olvastam erről, tényleg csak a személyes tapasztalatom van, de továbbra is állítom, amit. És itt nem a konkrét szerelési munkákon van a lényeg, mert a mai lakásokban ez tényleg ritka. Inkább az elv, hogy sok nő van, aki tényleg nem fogott még kalapácsot, inkább vár, míg a férj hazaér, még ha az egy hétig tart is, mert mondjuk elutazott. Eközben én sokkal inkább érzem, hogy már nagyon trének tartják, ha egy férfi nem mosogat. (Ha én egy hétig nem mosogatok, vagy mosok, mert a nőm elment, húú, mi lenne, ha hazajönne). :-D És ha az ötezredikért jár valami, akkor egy jó beszélgetés mellett elköltött limonádét kérek a Tandemben. :-) Ez teljesíthető? :-)

2582 2008.06.14. 16:33:00

A fotó: :D Egyetértek, nekem is van egy csomó nő a környezetemben, akik bármihez, ami mondjuk árammal működik, hívnak egy férfit. Akkor is, ha az már 100x bizonyította, hogy nem ért hozzá. Pl. azt sosem fogom megérteni, a fénymásolópapír elakadásához miért kell riadóztatni a teljes informatikai osztályt. Ugyanakkor én sem jártathatom a számat, izzót kicserélek, szöget be tudok ütni, ikea-bútort össze tudok szerelni, de pl. fúrni, villanyt szerelni, kereket cserélni a nem létező autómon már nem állnék neki egyedül. (Igaz, általában a barátaim sem voltak azok az ezermester típusok, simán ott állt egy kétkeret 3 évig a falhoz támasztva, ha rajtuk múlt.) De azért egy hétig nem használni a kalapácsot és egy hétig nem mosogatni, az sem ugyanaz, szerintem. :) Ja, egyébként mosogatógép! Van ez a főzős műsor a tévében, amikor 5 ismert arc egymást eteti. Sokuk szájából hangzik el, hogy még soha semmit nem csinált a konyhában. Ez számomra megdöbbentő. Olyan, mintha nem tudná kitörölni a hátsóját. Hogy lehet, hogy egy kb. 40 éves ember még soha nem ütött össze egy rántottát, palacsintát vagy nem főzött egy tésztát? Nem kutyult össze vizet pudingporral, nem vágott négyfelé egy szem krumplit? A jelenség nemtől független, mert volt ilyen nő is, de főleg a férfiak szájából hangzott el. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan alapszükségletben, mint az evés, képtelen az önellátásra? Nem vitatkozom veled, csak megeredt a nyelvem, jönnek elő sorban a sztorik. Volt egy időszak, kb. 1 hét, amikor sokat kellett túlóráznunk a cégnél. Minden este éjszakába nyúlóan bent voltunk, hétfőtől péntekig. Csütörtökön betelefonált az egyik kolleganőm férje, hogy most azonnal jöjjön haza, mert nincs több tiszta alsónadrágja. :) 5000.: Jaj, hát sejthettem volna, hogy valami ilyesmi lesz... és mivel limonádét mondtál, teljesíthető. :) Kalapácsot, csavarkulcsot vigyek?

sbodi 2008.06.14. 17:24:58

Ugyan, nem kell ezt annyira komolyan venni... csak annyira, mint amennyire ma komolyan veszed, hogy kinyitsz egy női magazint, amiben minden modell alaposan meg van csinálva, a fotó meg még retusálva is van esetleg, és javasolnak mindenféle kencét, ruhát, körömlakkot - na, szerintem annyi lehetett az ilyen szuper háziasszony az ötvenes években, mint amennyi szupermodell rohangál ma az utcákon (de úgy, hogy nap mint nap, minden percben kifogástalan)... Amúgy meg biztos máshogy választana az ember párt, ha ténylegesen efféle "elvárások" lennének, de ebbe nem is megyek bele.

19110 2008.06.15. 13:24:57

Nem kell, csak gyere magad. :-) Mikor?

2582 2008.06.15. 17:58:57

Küldtem mailt.
süti beállítások módosítása