A Cora pénztáránál szépen felpakoltuk a szalagra a cuccokat, köztük egy üveg fehérbort és 3 üveg búzasört is. Fizetéskor az alábbi kommunikáció zajlott köztünk és a pénztárosnő között:
- Ez kié? - mutat az üvegekre. Nem nagyon értettük a kérdést, néztünk bután egymásra, együtt vagyunk, vajon kié lenne...
- Közös. - nyögte ki végül Dris.
Ekkor a nő olyan arcot vágott, mint aki rájött, valami rosszban sántikálunk, majd megszólalt:
- Ugye tudjáTOK, hogy ezt nem lehet kivinni?
Esküszöm, nem értettem, mire gondol. Értetlenül néztem hol a nőre, hol az üvegekre. Közben lefutott a fejemben a kis mozi, ahogy újabban a vásárlók a pénztárnál döntik be a 7 deci bort és a 3 üveg sört, mert kivinni nem szabad.
Mivel a pénztáros látta rajtunk, hogy nem értjük, miről beszél, végül csak kibökte, hogy a személyinkre kíváncsi. Még el is kezdte magyarázni, hogy 18 év alatt, blablabla... Nem hittünk a fülünknek. Dris 29, én 31, annyira meg egyikünk sem fiatalos...
Na mindegy, Dris előkotorta a személyit a zsebéből, megmutatta. (Az már csak hab a tortán, hogy a nő még utána is tegeződött velünk, egyoldalúan.)
Kicsit felhúztuk magunkat rajta, mert a stílus inkább számonkérő volt, mint kedves, s a hölgy még a születési dátum láttán sem próbálta meg oldani a helyzetet, elviccelni vagy mondjuk egy "bocs"-ot elmorzsolni. Itthon viszont már visítva röhögtünk az egészen, szerintem hetekig fogunk haknizni ezzel a baráti körben.