Hát, nem voltunk túl sokan... A rendőrök annál inkább.
Számomra mégis egy klassz nap volt a mai, jó hangulat uralkodott a felvonulás előtt, közben, után. Pozitívum több is akadt, sorolom:
Egyrészt nem volt látványos balhé. Azt, hogy feltűntek ellenzők, csak a hírekben olvastam, utólag. A helyszínen semmit nem vettem észre, csak az Oktogonnál bilincseltek meg valakit a falnak nyomva, nem tudom, miért. Másrészt azért így sem voltunk kevesen. Harmadrészt nagyon sok középkorú és idős ember is megjelent. Aranyosak voltak azok a nénik, akik égbe emelendő színes ruhadarabként előhúzták a szatyorból a virágmintás asztalterítőt. Negyedrészt sok ismert ember is a kezdeményezés mellé állt, többen közülük fel is vonultak. Örülök neki.
A tömegben feltűnt (én legalábbis csak őket láttam) Nádasdy Ádám, Bródy János, Till Attila, Geszti Péter, Menyhárt Jenő, Nagy Ervin, Gerendai Károly, a Hősök terén fellépett Rácz Kati, ceremóniamesterkedett Novák Péter, röviden beszélt Bódis Kriszta.
Politikust egyet sem láttam, még azokat sem, akik egyébként ott szoktak lenni minden fontosabb demonstráción.

Hogy lesz-e ennek hatása? Közvetlen szerintem nem. De talán szép lassan megszokják az emberek, hogy ki is lehet jönni a lakásokból, megmutatni magukat, kiállni egy ügy mellett, és nem csak a politikától várni a problémák megoldását. Vagyis élni demokratikus jogaikkal. Ha hagyják.