1996:
Hajnalban, nyitásra lemegy az újságoshoz, Expresszt vesz, 8-ra bekarikázza, ami szóba jöhet, aztán telefon (vezetékes, természetesen) elő, és hívogat, jegyzetel, elmegy, visz önéletrajzot, bemutatkozik, hazajön, ül a telefon mellett és reménykedik.
2003:
Felregisztrál a két-három ismert álláskereső weboldalra. Keresgél, és ami szóba jöhet, arra online küld önéletrajzot. Vagy besétál a közvetítőirodába és nyilvántartásba veteti magát. Vár, vár, vár, reménykedik.
2009:
Kinézi az internetről, mely cégek végeztek mostanában előkelő helyen a legjobb munkahelyeket feltérképező felméréseken, melyik cég neve cseng jól, hol menő dolgozni vagy hol van sok zsé, céges autó, céges mobil, céges laptop, egyéb juttatások, karrierprogram. Cégnevet beír iwiw-, facebook-, myspace stb. keresőjébe, hátha van ismerős az adott munkahelyen. És van. Ha HR-es vagy vezető, annál jobb. Küldd egy üzenetet, mert az illető telefonszámát sose tudta, és bizonygat, hogy igen-igen, biztos emlékszel, milyen nagyon jó barátok voltunk 1986-ban a nyári táborban. Eszembe jutottál, régóta kerestelek, igyunk meg egy kávét, mi újság veled, kellene egy állás.
