Elmentünk pihenni Pécsre, egy hétre. A Mecsek oldalában, a Kikelet Hotelben szálltunk meg, nagyon jó választás volt. Magyar viszonylatban meglepően jó kis hely, talán az első az országban, ahol megfelelő szolgáltatásban volt részünk. Kedves és figyelmes a személyzet, tiszta a szoba, kellemes az étterem, és csinos a wellness részleg, különösen az esti világításban. (Igaz, épp a wellness szekció az, amin még így is lenne mit fejleszteni.) A hotel elhelyezkedését jól kihasználták, a szobák, az étterem és a wellness szintje is panorámás a városra, full romantikus hely. Jobb időben az étterem terasza és a szabadtéri medence is hangulatos lehet, de most folyamatosan havazott, úgyhogy ezt az élményt kihagytuk.
Belátom, vidéken, ott is főleg az érintetlen területeken, tényleg nagyon szép a fehérség, a behavazott háztetők, fák, dombok, hegyek. Hóból pedig volt dögivel, majdnem folyamatosan esett és mivel sok érintetlen helyen jártunk, meg is maradt. Ha jól emlékszem, utoljára középiskolás koromban láttam ekkora havat. Meg is lepődtem, amikor visszajöttünk Budapestre, itt milyen "kevés" esett.
Pécs meglepő volt számomra, jártam már ott többször, de nem emlékeztem, milyen benyomást hagyott bennem akkor. Most úgy láttam, mintha egy szép város lenne, amiből elköltöztek az emberek. Egy magára hagyott díszletváros. Nem tudom, hol vannak, akik ott laknak, az utcán alig mászkált valaki. Lehet, hogy csak a hideg miatt.
Amit muszáj megemlítenem (nem is én lennék, ha nem), az az, hogy az éttermekben a kiszolgálás mindenhol kifogástalan. Nincs vitatkozó, pofavágó pincér, mindenki udvarias, színvonalasak a szolgáltatások, nem olyan megúszós, elmaradott, mint amilyet sokszor Budapesten, vagy amire a Balaton körüli utainkon szoktam panaszkodni. A nagy meglepetés, hogy több vendéglátó egység is, ahova betértünk, full nem dohányzó. Az egyik helyen megtudtuk a pincértől, hogy alapvetően nem engedik a füstölést, de ha valaki mégis nagyon szeretne, van egy elszívó dobozuk, amit odatesznek a dohányos asztalához, és így a szag rögtön eltűnik. Érdekes, hogy ezek szerint ez a probléma megoldható és létezhet teljesen füstmentes vendéglátóhely.
Egész héten nem sok mindent csináltunk, csak aludtunk, ettünk, masszíroztattuk magunkat, de ez a semmittevés is kitette az egész napot. Végre egy nagyot pihentünk, és egymásra figyeltünk.
Muszáj volt kattintgatni a géppel, úgyhogy ide is beteszek jó pár fotót (Tovább gomb után), hátha valakit érdekel még néhány havas tájkép és a kilátás.
Elmentünk pihenni Pécsre, egy hétre. A Mecsek oldalában, a Kikelet Hotelben szálltunk meg, nagyon jó választás volt. Magyar viszonylatban meglepően jó kis hely, talán az első az országban, ahol megfelelő szolgáltatásban volt részünk. Kedves és figyelmes a személyzet, tiszta a szoba, kellemes az étterem, és csinos a wellness részleg, különösen az esti világításban. (Igaz, épp a wellness szekció az, amin még így is lenne mit fejleszteni.) A hotel elhelyezkedését jól kihasználták, a szobák, az étterem és a wellness szintje is panorámás a városra, full romantikus hely. Jobb időben az étterem terasza és a szabadtéri medence is hangulatos lehet, de most folyamatosan havazott, úgyhogy ezt az élményt kihagytuk.
Belátom, vidéken, ott is főleg az érintetlen területeken, tényleg nagyon szép a fehérség, a behavazott háztetők, fák, dombok, hegyek. Hóból pedig volt dögivel, majdnem folyamatosan esett és mivel sok érintetlen helyen jártunk, meg is maradt. Ha jól emlékszem, utoljára középiskolás koromban láttam ekkora havat. Meg is lepődtem, amikor visszajöttünk Budapestre, itt milyen "kevés" esett.
Pécs meglepő volt számomra, jártam már ott többször, de nem emlékeztem, milyen benyomást hagyott bennem akkor. Most úgy láttam, mintha egy szép város lenne, amiből elköltöztek az emberek. Egy magára hagyott díszletváros. Nem tudom, hol vannak, akik ott laknak, az utcán alig mászkált valaki. Lehet, hogy csak a hideg miatt.
Amit muszáj megemlítenem (nem is én lennék, ha nem), az az, hogy az éttermekben a kiszolgálás mindenhol kifogástalan. Nincs vitatkozó, pofavágó pincér, mindenki udvarias, színvonalasak a szolgáltatások, nem olyan megúszós, elmaradott, mint amilyet sokszor Budapesten, vagy amire a Balaton körüli utainkon szoktam panaszkodni. A nagy meglepetés, hogy több vendéglátó egység is, ahova betértünk, full nem dohányzó. Az egyik helyen megtudtuk a pincértől, hogy alapvetően nem engedik a füstölést, de ha valaki mégis nagyon szeretne, van egy elszívó dobozuk, amit odatesznek a dohányos asztalához, és így a szag rögtön eltűnik. Érdekes, hogy ezek szerint ez a probléma megoldható és létezhet teljesen füstmentes vendéglátóhely.
Egész héten nem sok mindent csináltunk, csak aludtunk, ettünk, masszíroztattuk magunkat, de ez a semmittevés is kitette az egész napot. Végre egy nagyot pihentünk, és egymásra figyeltünk.
Muszáj volt kattintgatni a géppel, úgyhogy ide is beteszek jó pár fotót (Tovább gomb után), hátha valakit érdekel még néhány havas tájkép és a kilátás.
Vagy némi szerelemlakat-invázió:
