Napok óta dilemmában vagyok, hogy mondjak-e bármit is az óévről. Ritkán szoktam évet értékelni, dátumok miatt a jövőre nézve fogadkozni, meg hasonlók. Most is csak annyit szögeznék le, hogy minden pozitívumát és negatívumát figyelembe véve 2011 benne volt életem 3 legrosszabb évében.

Ettől függetlenül történt néhány jó, vagy inkább fontos dolog, ami valószínűleg hosszú távra meghatározza az életemet.
Mondjuk vegyük elsőre azt, hogy megtudtam, milyen érzés terhesnek lenni, babát várni. Erre az időszakra akkor is boldogsággal emlékszem vissza, ha végül is tudjuk, hogy nem tartott sokáig és nem ért jó véget. Sosem gondoltam volna, hogy 9 hét alatt ilyen sok élmény fog érni és ilyen sokat fogok tanulni.
Ősszel ért az a hatás, amitől - ahogy írtam is - sokat változott a világnézetem. Nem lettem boldogabb tőle, sőt, de összességében ezt a változást is a pozitív oldalhoz írom. Már semmi nem lesz olyan, mint előtte, de még nem tudom, ez az út hova vezet.

Ööö, mi is volt még jó 2011-ben? Nem sok dolog. Viszont ne higgye senki, hogy a végső elkeseredettség van rajtam. Sokszor izgatott vagyok, időnként ideges is, mert nagyon sok a bizonytalanság a világban és az én kis életemben is. De mostanában gyakran mondogatom: örülök, hogy ebben a korban élek. Ti is érzitek, hogy változik a világ? Persze mindig is változásban volt, de mintha most valami különleges történne. Egyre többször mélázok el rajta, hogy milyen fontos időszakon megyünk át, mi, mindannyian. Néha olyan romantikus mondatokat is hozzáteszek, hogy talán nem véletlen, hogy éppen mi vagyunk ennek részesei.
Tartok 2012-től, mert nehéz lesz és bizonytalan. Ugyanakkor izgatottan várom, merre mennek a dolgok, s közben mit tanulok én belőle.

És hogy a végére egy "bulvár klasszikust" is idézzek: "Idén kiderül, mi volt a bajuk a majáknak."