Na, kiolvastam a könyvet. Majdnem két hetet kihagytam, csak utána vettem ismét a kezembe, mert annyi minden mással kellett közben foglalkoznom. Így a könyv (amely 3 fő részből áll) még jobban széttagolódott számomra, mint ahogy a szerző szerette volna, de nem bánom, volt időm elgondolkodni a dolgokon. Van egy laposabb része (legalábbis számomra) a könyvnek, de még az utolsó oldalakon is találtam fontos, gondolatébresztő, informatív mondatokat. Albert Györgyi nem vált sokkal szimpatikusabbá számomra, mint amilyen volt, de ez nem a betegsége függvénye amúgy sem. Viszont amikor letettem, akkor is ugyanúgy gondoltam, mint az első oldalak elolvasása után: be kellene ide gépelnem az egészet. Az Albert Györgyi témát most (nem tudom megígérni, hogy véglegesen) lezárom azzal, hogy belinkelek róla egy képet.
