Ahogy nőttem, növögettem, Anyukám sosem dobta ki a kinőtt ruháimat, a rongyosra olvasott mesekönyveimet, mondván, milyen jó lesz majd az én gyerekeimnek. Ha akkor szembesült volna a későbbi önmagával, aki szemembe mondja, hogy nem akar unokát, bizonyára magára sem ismert volna. Én pedig akkoriban még nem értettem, miért kell gyűjtögetni az ilyesmit, s egyáltalán, akarok-e én gyerekeket. Most pedig megvettem a Vuk-ot DVD-n. Mindössze 599 Ft-ba került (fukaréknál), hát nem volt szívem otthagyni. Mi ez, ha nem a gyermekvállalásra való felkészülés? De hadd fikázzam egy kicsit: még celofánban van, úgyhogy csak a borítót tudom kritizálni, amely kiábrándítóan leegyszerűsített. A Vuk rajzfilm jellegzetes betűi, és kidolgozott grafikája helyett egy lebutított kép díszeleg a fedélen.
