12 éve dolgozom főállásban. Több munkahelyem volt már, és összesen három foglalkozásom. Újságíró, titkárnő, és most HR-es. Mostanában jövök rá, mi a közös bennük.
Mindháromhoz jelentős mértékű előítéletekkel állnak hozzá az emberek. Mármint egyes emberek. Sztereotípia-hegyek, én meg nem győzök csodálkozni.
Egy jól induló beszélgetés le tud fagyni, ha kimondom, mivel foglalkozom. Nem egy ember fordított már emiatt hátat. Vagy volt, hogy egy nézeteltérés lezárásaként közölte valaki, nem csodálkozik, hogy HR-es vagyok. És ezt végső döfésnek szánta. Persze egyikük után sem sírtam.
