Fél szemmel figyelgettem (vagy inkább mondjuk úgy, nem tudtam nem észrevenni) a Blogetikett összeírásának folyamatát, s azon filóztam, változtat-e ez bármit bárkinek a viselkedésén. Lesz-e olyan, aki elolvassa a szabályokat, és annak ismeretében mégsem küldi ki az éterbe az évek során tökélyre fejlesztett anyázását? Alig hiszem, hogy akibe természeténél, neveltetésénél fogva nem szorult annyi jómodor, amennyi a blogoláshoz szükséges, az majd ettől megváltozik. Gondolom, ezt a készítők sem feltételezik.
Hogy pozitív változást hoz-e életünkbe a Blogetikett, azt majd meglátjuk. Ha nem is jön el tőle a Kánaán, ártani biztos nem fog. Egy-egy "illetlen" komment vagy poszt után lehet lobogtatni: "hahó, nemcsak én nem csípem az ilyen viselkedést, a blogtársadalom java ráncolja szemöldökét".
Itt tenném hozzá, hogy rögtön az első pont (A kommented kapcsolódjon a bejegyzés témájához) nekem nem is fontos, eddig is csak akkor fájt, ha tömeges véleménynyilvánítást vártam volna egy-egy komolyabb témában, s egy "hogy csináltad, hogy az izé jobbra, a hozé meg balra került?" komment elvágta a fonalat. De volt már olyan is, hogy értelmes, de a témától elkanyarodó hozzászólás érdekes beszélgetésbe sodort minket, s még tanultunk is belőle. Tehát nálam továbbra is lehet off-olni, miközben bátorítom a többi kommentelőt, hogy azért ne hagyja eltéríteni magát a bejegyzés keltette gondolataitól.
A 7. pontról sem tudom, mit gondoljak. Az egyértelműen bicskanyitogató, amikor valaki úgy tesz, mintha a bejegyzéshez szólna hozzá, aztán oops, véletlenül belecsúszik egy kis fürdőruha-webshop reklám, vagy egy jó pornóvideo-letöltő oldalt ajánl, de nem nevezném nem kívánatos reklámnak, ha valaki egy jó éttermet, egy pöpec ruhaboltot vagy akár lakóparkot (ugye, ugye) linkel. A reklámokkal alapvetően nincs bajom, ha nem pusztán a pénzünket akarja elszedni vagy bepalizni valami hülyeségre, hanem informál, értéket ad. Persze ez bizonyos tekintetben szubjektív.
A napi (nem rss-ből) olvasók talán nem veszik észre, de végeláthatatlan kommentfolyam kezd alakulni egy 2007-es bejegyzésemnél, ahol egy ruhamárka itthoni beszerzéséről érdeklődnek a keresőkből idetalálók, s tippeket adnak egymásnak, hol lehet beszerezni. Komoly dilemmám, mennyire engedjem ki azokat a kommenteket, amelyekről az az érzésem, nem legális árusokat reklámoznak. Eddig nem moderáltam őket, de amikor értékesítők írják be a telefonszámukat, azt azért már túlzásnak tartom. A weboldaluk még oké, onnan úgyis minden elérhető, ami fontos, de ennél jobban nem szeretném összehozni a keresletet a kínálattal.
A Blogetikett 8. pontja: Igen! Bár én hozzátenném: ha felismerhető. Mert egy levél témája lehet érdekes, felháborító vagy tanulságos, de ha csak nekünk küldték, és mi névvel, címmel, arccal kitesszük az Internetre, az enyhén szólva is aggályos. Még akkor is, ha az illető nem kedves, barátságos, dicsérő stílusban írt nekünk. Egy ilyen eset miatt fordultam el végleg az egyik blogtól, bár már amúgy is terveztem egy ideje.

Ennyi a véleményem, dióhéjban. Igaz, kicsit bő dióhéj lett.