Megnyitott a Nordsee a Westendben. Egyes felmérések szerint ezt az üzletláncot várták legizgatottabban a magyar fogyasztók, ami meglepő, hiszen nem vagyunk valami nagy halfogyasztó nemzet. Tény, ami tény, külföldön járva nekem is ez a biztos pont. Ahol tuti, hogy tudok valamit enni, ha máshol nem, és a minőség is garantált.
A Westend-beli büfé sok szempontból nem hasonlítható össze a Nordsee nyugati nagyvárosokban üzemelő éttermeivel. Márcsak azért sem, mert az előbbi egy szűkített kínálatú snack bar, papírtányérral és műanyag evőeszközökkel, közös térben a Burger Kinggel és társaival, egyentálcával, az utóbbi pedig egy komplett étteremlánc, saját "terítékkel" és design-nal, valamint bővebb választékkal. A gond csak az, hogy az árak azonosak.
Ezen kívül nem tudom, mi lehet még más, de nem voltam elragadtatva a Westend-beli kajától. Nem rossz, nem rossz, a hal jó minőségű, az ízvilág a tengerhez valamivel közelebb élők ízléséhez igazított, ez idáig oké. Dris grillezett lazacfiléje ropogós, omlós, nagyon finom. De valami mégsem stimmel. Pedig a franchise miatt az alapanyagok minősége és a technológia adott, legfeljebb arra tudok gyanakodni, hogy mivel nálunk kevesebben vásárolnak, lassabb a forgás, a pultban levő szendvicsek nem teljesen frissek.
Erről jut eszembe, hogy már első ránézésre feltűnik, nem olyan csinos a tálalás, mint a bécsi vagy német pultjaikban, ahol már a látvány is kisebb fajta orgazmust okoz. Gyakorolni kell ezt még, de nem leszek túl szigorú, mert összességében örülök, hogy kísérletezik a cég Magyarországgal. Hátha.
Ha odáig is eljut az ügy, hogy saját éttermet nyitnak, Dris biztos, hogy visszatérő vendég lesz, és néha talán én is elkísérem.