azt, hogy az anyukámon nem tudok változtatni és főleg nem tudok segíteni. Minden alkalommal lenyomja ugyanazokat a játszmáit, és én néha jobban, néha kevésbé, de bedőlök. Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, ha nem úgy alakítok valamit, ahogy neki jó. De neki soha semmi nem jó! És mindig minket hoz kellemetlen helyzetbe mások előtt azzal, hogy variál, és mi alkalmazkodunk hozzá.
Már azt hittem, nem érdekel, nem irányít, és nem hat rám a lelki terrorja. Pedig sajnos igen.