kreatív munkák, hol keres, aki nem kőműves és nem is nyakkendős, inges irodista? aki kreatív, ilyen, olyan, amolyan. Tudja, milyen tulajdonságai alapján szeretne dolgozni, sőt önmegvalósítani, de milyen pénzkereső tevékenységre fordítható át mindez? Egy internetes álláskereső oldalon a Művészet, kultúra, szórakoztatás, újságírás, média rovatokban általában 0 hirdetés szerepel, ezért megörültem, amikor végre 7-es számot láttam a kategória melletti zárójelben. Rákattintva kiderült, eltévesztette a házszámot pár hirdető. Üzletvezető, szenior lunix/linux adminisztrátor, junior property/facility manager, kommunikációs manager, teremigazgató, stb. Egyetlen odaillő határeset téma a pályatévesztőknek szóló, válts szakmát buzdítás.
Adjon nekem valaki egy tollat, papírt (laptopot). Padot egy parkban, asztalt egy kávézó teraszán. És szerződést, fizetést. Más nem kellene, csak élnék és írnék.

Mivel a költözős dobozokban nem találom a sál-sapka-kesztyű garnitúráimat, az idő meg egyre hűvösebb, a fáradtságtól pedig gyenge a szervezetem, bekövetkezett, amitől tartottam: lebetegedtem. Fáj a fülem és a torkom is, de képtelen vagyok az ágyban feküdni egész nap. Mást pedig nem nagyon tudok csinálni, se tévé, se rádió, se internet, de még mobilos térerő sincs a lakásban. Arra vetemedtem hát, hogy levegyek egy könyvet a polcról, és csodák csodájára kb. egy nap alatt kiolvassam.
Még nyár elején vettem meg Sebestyén Balázs Szigorúan bizalmas-át (nem jöttem rá, miért ez lett a címe), nagyjából akkor, amikor a megjelenéssel egyidejűleg már az év sikerkönyvének titulálták. Mert akárki akármit mond, én bírom ezt a srácot, és kíváncsi voltam rá, még akkor is úgy meg pláne, hogy azt hallottam, ez a közel 200 oldal nem kimondottan róla szól, inkább valamiféle filozófiai, ideológiai, világnézeti okossággyűjtemény.
És valóban. Csak éppen nem mond semmi újat, legalábbis annak nem, aki már amúgy is foglalkozott életében hasonló témákkal. Aki olvasta Osho-t, aki érdeklődik az agykontroll iránt, aki beszélgetett valaha a buddhizmusról, vagy a Mátrix megnézése után elgondolkodott valóságosnak tűnő világunk illúziógyanús határain, és így tovább, és így tovább. Sok ponton bele lehetne kötni a könyvbe; borítóstul, reklámostul, mindenestül kiforgatni, de nem sok értelmét látnám. Egyrészt azért, mert amit kritizálnék, azt a szerző az előszóban is vállalja. Másrészt azért, mert nem egyszer kaptam a könyvből visszaigazolást a saját életemre vonatkozóan, sőt, volt, hogy el is érzékenyültem. Harmadrészt pedig azért, mert ha csak annyi történik, hogy Balázs nevével olyanokhoz is eljutnak ezek a gondolatok, akiket egyébként elkerülnének, akkor már volt értelme kiadni.

Nem lehet mondani, hogy cipőmániás vagyok. Nem birtoklok sokat belőlük, és mindig nyűg, ha venni kell. Nehezen találok olyat, ami tetszik és még kényelmes is, talán ezért nem váltam mániákussá. Cipővásárlásaim beleszeretési alapon történnek. Amikor elmegyek kabátot nézni vagy fürdőruhát keresek, akkor a szemem sarkából meglátok egy cipőt, és muszáj megvennem, mert tudom, amikor szükség lesz rá, nem tetszik majd egyik sem.
Sok helyen látom, olvasom, hogy másoknak milyen fontos, s a legtöbben ezt a ruhadarabot nézik meg először a másikon. Érdekes, én utoljára. Talán mert olyan távol van a szemektől. S magamon is azért fordítom erre a legkisebb figyelmet, mert olyan távol van a szememtől. :)
VIDEO: Neo - Aiiaiiiyo(!!!)

Stilizálni! férgek, bogarak biztos?

Egy vegetáriánus számára érdekes szituáció, amikor asztaltársasága éppen azon van kiakadva, milyen gusztustalan nép a kínai, hogy kutyát eszik, férgeket meg bogarakat, miközben ők épp egy malacsültön rágódnak.

Szerintem is az a sznob, aki azért csinál valamit, vagy leginkább mindent, mert tartozni akar egy elit réteghez, ahova egyébként nem tartozik. És ez nem mindig vagyonban mérhető elit. Ha valaki tényleg, szívből imádja az operát, az nem sznob, de aki azért jár az Operába havonta, hetente, hogy aztán elmondhassa, hogy ott volt... na az sznob.
Manapság divat lett használni mindenkire a sznob kifejezést, aki pl. összeegyezteti a ruhái színét vagy mondjuk igényesebb az étteremválasztásnál vagy a ruhamárkák terén. Már olyat is hallottam, hogy aki a Radio Cafe-t hallgatja, az sznob. Szerintem ez nagyon messze van attól. Nem egy pár ezer forintos vacsorán vagy ruhán vagy squash-bérleten múlik. Sokszor úgy érzem, csak azon alapul, hogy lesznoboz-e valaki egy másik embert, hogy megérti-e, az a másik miért szeret valamit, miért ragaszkodik valamihez.

Megmondom őszintén, sokszor nem értem a Budapesten járó külföldi turistákat. Félreértés ne essék, szeretem Budapestet. Csak 6 hónapig éltem máshol, de ahogy lehetett, rohantam vissza, a nyüzsi, a pezsgés közepébe. De nem értem, mit imádnak a németek a Vásárcsarnokon. Magyar viszonylatban ugyan elég nagy a kínálat, de náluk szinte minden kerület piaca ilyen nagy, szebb áruval van tele, ráadásul élére állítva kínálnak mindent, leesik az ember álla, milyen szépen tudják tálalni a portékájukat.
S nem értettem azt a három fős társaságot sem, akik közül az egyik a 19-es villamoson felolvasta a többinek az utikönyvből, milyen csodaszép is a Rudas Fürdő, majd kimutatott az ablakon, s a többiek bőszen bólogatva nézték az épületet. Néztem én is, sőt, fürkésztem, mit találhatnak szépnek ezen a borzasztó lepukkant romon, amely előtt elhaladva mindig arra gondolok, hogy idecsalogatjuk a nyugatiakat a fürdőink hírével, s micsoda szégyen, hogy hagyjuk ilyen állapotba kerülni külsőleg.

Régóta ígérgettem a sablonváltást, és most itt van, fogadjátok szeretettel! Elsőre talán más, mint amit megszoktak tőlem a kedves olvasók, de remélem, rövid időn belül mindenki megkedveli. Én már most szeretem.
Mindent megnyomkodtam, kipróbáltam, szerintem jól működik, de ha hibába ütköztök, csak visítsatok!
Köszönöm Human-nek, aki minden kívánságomat figyelembe véve valósította meg elképzeléseimet, úgy, hogy sokszor nem tudtam érthetően elmondani, milyen kép is él a fejemben. A végeredmény mégis egészen hasonló lett.

- Mindenhol van karácsonyfa, csak otthon ni-hi-hiiincs. - hisztizett egy kisfiú a Westend közepén.
Mire az anyukája:
- Mert nem vagyunk hülyék, kisfiam. Akkor lesz otthon karácsonyfánk, amikor kell.

Jól behúztam magam a saját csövembe. Talán senki nem vet rám követ azért, mert nem bírtam magamban tartani: egy nagy lapnál első (ottani) cikkem megírása és megjelenése tart izgalomban hetek óta. Közben úgy csináltam, mintha nem tudnám, azt nem Antibaby-ként írtam. Nem tragédia, eddig is megtalálhatott, aki arra vágyott, csak nem vagyok biztos benne, hogy a blogolvasóknak jó, ha tudják, ki vagyok, mi vagyok. Magamból indulok ki, hiszen én nem szeretek meglátni másokat. A kíváncsiság egy dolog, de aztán, akármilyen is a blog mögött "megbújó" illető, megszűnik a varázs egy része. Meg ugye az sem igaz, hogy bárki előtt szívesen felfedném magam. Olyanok azonban szép számmal akadnak, akiknek némi levelezés és kölcsönös szimpátia után simán elárultam, hol találnak meg az iwiwen.
Viszont, ha már ilyen helyzetet teremtettem, és sokan segítségemre voltak a cikkhez való adatgyűjtésben, nem mondhatom az újsággal kapcsolatos érdeklődő kérdésekre, hogy titok. Egy kis játékos ajándékot szeretnék átadni, nevezzük coming out-nak, de nem ingyé'. Aki nem olvas újságot, és nem érdeklem annyira én sem, úgysem fog lépéseket tenni, de aki szeretne többet tudni, annak elhelyezek itt néhány nyomot. Olyasmiket, amik önmagukban is szórakoztatóak, de ezek alapján a szemfülesek rátalálhatnak a cikkre és így rám is. (Kicsit sajnálom, hogy annyira meg kellett húzni a cikket, sok érdekesség kimaradt, de így is nagyon örülök a megjelenésnek.)

Játékszabályok, bizalmi alapon:
- A megfejtést nem illendő kommentelni vagy más módon publikálni. Ha megvan, tartsd meg magadnak.
- A két nyomnál nem adok több segítséget, s nem játszom barkochbát, hiszen nem kicsi a tét: az inkognitóm. :)

Nyom No1.

Amikor a cikkhez kerestem anyagot, erre bukkantam. Téma a Macskafogó 1. része. Forrás a wikipedia.org, amelyen a magyar verzió poénjainak egy részét
így magyarázzák az angol nyelvterületen élők nézőknek:

"Puns in the Hungarian version:
- The one-eyed boss cat is named "Mr. Teufel", which is "Mr Devil" in German, but Teufel sounds like tejfel in Hungarian, which is one of the favorite titbits of cats, sour cream.
- The secret password for the mice's council is "Egy aprócska kalapocska, benne csacska macska mocska" [say: edy op-roch-ko kolo-poch-ko, beh-neh choch-ko mach-ko moch-ko] (meaning "A tiny little hat with a silly cat's dirt in it").
- The original title "Macskafogó", although literally it means "Cat catcher", comes from the word "Egérfogó" meaning "Mouse trap", changing the word "egér" (mouse) into "macska" (Cat).
- The Professor promises that he would recruit again Grabowski and "bring back Cincinnatus from the yoke" -- a historic reference to Lucius Quinctius Cincinnatus, this patriotic elderly Roman patrician who left his plow in the field to come to Rome's rescue in its moment of need around 458 BC. However, "cin" or "cin-cin" is the equivalent of "squeaking" in Hungarian...
- The boss of the cats (the fat white one) is called Giovanni Gatto. Gatto is an Italian word, it means cat in English (and macska in Hungarian). Also, Giovanni is the Italian equivalent of the Hungarian first name János (John in English) – and if a Hungarian says "macskajancsi" (Johnny Cat in English), it means jerk, lame, loser, or a coward.
- The main character's (Grabowsky's) sexy Japanese female helper is called Chi-no-san, which sounds almost like the Hungarian word csinosan, "prettily".
- The daughter of the lame assistant of Mr. Teufel(the one-eyed boss cat)is called CAThy."

Nyom No2.